É R D E K E S S É G E K


Dropa korongok

A korong kb. 23 cm átmérőjű, és 2 cm vastag. Pontosan a közepén egy tökéletesen kerek, 2 cm-es lyukkal, a felszínén pedig közepéből kiindulva, a karimáig finom spirál barázda volt belemarva, melytől a kő úgy nézett ki, mint egy idő előtti fonográf lemez. A lemez korát 10 000 és 12 000 év közé becsülték - még az egyiptomi nagy piramisnál is idősebbre. Ez fantasztikus felfedezés volt, de a csoda még megsokszorozódott. Összesen még 716 ilyen korong került elő. És mindegyik hihetetlen titkokat tartogat. A barázda, további vizsgálatok alapján, egyáltalán nem tűnt barázdának, hanem különös hieroglifák folyamatos vonala, vagyis egyfajta írás!


1  |  2  |  3  |  4  |  5  |  6  |  7  |  8  |  9  |  10  |  11  |  12  |  13  |  14  |  15

  Hellinikon piramisa
  A régmúlt rejtélyei   2014 szeptember 07 vasárnap - 12:45:00 | Kiss Timea


Előző cikkünkben volt szó olyan tíz rejtélyről, amelyekről eddig nem sokat, vagy semmit nem írtunk. Amelyeket eddig nem említettünk meg, a teljesség hiányában, néhány mondat erejéig megemlítjük.
Mikor a görögök árja elődei i.e. 2200 körül megérkeztek észak felől a mai Görögország területére, az nem volt lakatlan. Az ott talált népcsoportokat leginkább egy közös néven, mint pelaszgokat említették. A következő ötszáz évben nagy részüket magukba olvasztották.

Hellinikon piramisa

A pelaszg alighanem szükségszerűen az a közvetítő nép volt, mely a Nyugat civilizációját vitte Keletre. Tőlük kellett származnia a Grál hagyomány jó részének. A pelaszgok voltak az ősi mértékegységek keletre hordozói. Ott voltak a történelem előtti Egyiptomban és Közel–Keleten. Ismert történetük nincs. Nem maradtak fenn történeti irataik, feljegyzéseik. Történelmük és vándorlásaik egyes állomásainak halvány emlékei még beivódtak a görög hagyományba, történetírók feljegyzéseibe.

Valójában a pelaszgok alapították az olyan városokat, mint Dodona, Athén vagy Thébai. Az romjaikra építkeztek a mükénéi görögök. A tudósok alig lelik e rejtélyes nép eredetét, hisz olyan helyre vezet, ami nem szerepel listáikon. Rokonságban álltak az ősberberekkel, ennek a magyarázata, hogy a pelaszgok nem voltak árják, mint a görögök, s hosszú vándorút után, egymást követő rajokban i.e. 7000 és 4000 közt végig vándorolva Észak-Afrikán, a Közel-Keleten át jutnak Kis-Ázsába, s onnan a szigeteken át Görögországba. Be is lakják Dodonától Krétáig. De ellepik Dél-Itáliát is (az etruszkok velük rokon nép, ha csak nem szintén az is egy pelaszg törzs).

Elba szigetén ők alapítják az első vasbányákat. Cumae, Baia és az Averno-tó alatt ők építettek meg a föld alatt egy megdöbbentő és bizarr világot, az „Alvilág mását”, amit rómaiak valamiért elfalaztak. Ephorosz szerint a föld alatti lakásokban élő kimmerioszok voltak a járatok urai.

Görög földön az első görög városok ennek az ősi kultúrának romjaira telepednek, kiknek eredetét ők maguk is találgatták. De az árja görögök új isteneket hoztak, mint Zeusz vagy Apollón, ellenben a pelaszgok hoztak Afrikából olyan isteneket, mint Poszeidón, Dionüszosz vagy Athéné és a Kabirok.

Szolónnak azt mondták a szaiszi papok, hogy Atlantisz háborúba keveredett Athénnel, azzal az Athénnel, amiről a görögök már mit sem tudnak. A történészek nevettek ezen, de mára bizonyos, hogy Athén helyén már tízezer év óta élnek emberek. Gigantikus csatornákat ástak Livadia és Korünthosz között vagy építették Gla sziget gigantikus erődjét. Ők hagyták hátra görög földön a piramisokat is.

Kevesen tudják, hogy Görögországban 16 ókori piramis található, a „Görög piramisok”. Ez egy összefoglaló név, amely alatt az argolidi területen szétszórtan elhelyezkedő piramisszerű építmények értendők. Ismert az „Argoliszi Piramisok” név is, leghíresebb közülük a Hellinikon, amelyre Pauszaniasz görög utazó, geográfus (115–180) sírként utal. Miután a földünk egyik legnagyobb piramisának építésének titkát „alapvetően bizonyítottnak” kezeli a régészet, így soha meg sem kérdőjelezi senki, hogy a sok kicsi hogyan épülhetett!

Az építményekben, vagy azok közelében nincsenek sírok, a belső szobákat pedig belülről lehetett bezárni. A kutatók szerint valószínűleg őrtoronyként használhatták őket. Egy másik lehetőség szerint hősként tisztelt katonák szentélyei lehettek a piramisok, azonban a belülről zárható szobák ezt erősen cáfolják. Mivel a piramisok funkcióit nem ismerjük, csupán találgatni lehet a megengedett határok között. Egyelőre a tudomány nem engedheti meg magának, hogy komplexen kezelje a bolygónkon található összes ókori építményt, így egyenként viszont örökre rejtélyek maradhatnak.

Az eddigi ásatások elemzései után a régészek úgy vélik, a görög piramisok i.e. 4-5. században készülhettek el, bár egyesek úgy gondolják, hogy akár az egyiptomi építményeknél is idősebbek lehetnek, de pár éve kormeghatározást végeztek, aminek óriási jelentősége volt, mert például Hellenikon kis mészkőpiramisát i.e. 2720–ra datálták, plusz–mínusz 580 év, míg a ligouriói piramist i.e. 2100–ra, plusz–mínusz 600 év tűréshatárral. Hellenikon régebbi, mint Dzsószer egyiptomi piramisa! Ezeket a pelaszgoknak kellett építeni és sajnos siralmas állapotban vannak. A helyiek köveket hordtak el róluk, vagy meszet égettek köveikből.

Hellinikon piramisa
Hellinikon piramisa
Hellinikon piramisa

A pelaszok valószínűleg nagyon régen Nyugat-Afrikában éltek, az óceán és a Tritónisz-tó között, s éppen ezért játszódik ezen a helyen a görög mítoszok jó része. Törzseik pedig ott voltak az atlanti királyság szigetein is.

Fontos ez a környezet, hogy meglássuk a történelem mögötti titkos történelmet, amit sem a mítoszok, sem az ókori történetírók, sem a régészek ásói nem fognak a felszínre hozni, elárulni...

 — Kiss Timea —