É R D E K E S S É G E K


Dropák


- Tíz-tizenkétezer évvel ezelőtt kerülhettek ide. Hajótörést szenvedtek, nem tudták majavítani a járművüket. Itt meg kellet küzdeniük az életbenmaradásért. A természet erői voltak a kisebb gond, az igazi ellenség az ember volt, de túlélték! Ami megmaradt, 716 lemez, több eltemetett, mumifikálódott halott és amiről még nem is tudunk, amely talán bizonyít, de nem tunak belőle hasznosítani semmit(?) !


1  |  2  |  3  |  4  |  5  |  6  |  7  |  8  |  9  |  10  |  11  |  12  |  13  |  14  |  15

  A brontoszaurusz sosem létezett
  Élet és Tudomány   2014 szeptember 19 péntek - 10:12:14 | Kiss Timea


Ha az evolúciós elméletet végleg megcáfolná a tudomány, akkor megint elő kellene vennie más alternatívákat az élővilág, az emberiség kialakulásához. Az alapoktatástól kezdve a felsőoktatásig ezt tanítják és ezt fogadja el a tudományos világ. Ennek az elméletnek nagy része nincs bizonyítva, nagy része meg van cáfolva. A bizonyítások hitelessége is kétséges! Annak ellenére, hogy kiesett egy láncszem − esetleg a sokadik −, nem gond, az elmélet ekkora apróságtól nem változik, csupán a bizonyítások hitelessége romlik!

Brontoszaurusz
Brontoszaurusz
Fotó: Patricia Marroquin / Europress / Getty

Egy átlagos, nem dinoszauruszrajongó ember, aki már jó régen látta utoljára a Jurassic Park-filmeket, jó eséllyel két dinót ismer névről. Az egyik a hírhedt ragadozó Tyrannosaurus Rex, a másik a valaha volt legnagyobb szárazföldi állat, a hatalmas, hosszú nyakú növényevő, a Brontoszaurusz. Csakhogy Brontoszaurusz valójában nincs, nem is volt soha, csak egy paleontológus bő száz évvel ezelőtti „tévedése”(?), ami olyan népszerűvé vált, hogy végül felfalt egy másik dinoszauruszt.

Az 1800-as évek végét a paleontológia történetében úgy is nevezik, a dinoszaurusz-háború kora. Ez két amerikai őshüllő-kutató legendás vetélkedésére (sőt, a korabeli leírások szerint konkrét ellenségeskedésére) utal: O.C. Marsh, a Yale egyetem professzora és Edward D. Cope pár évtized alatt nagyjából 130 új fajt fedezett fel, folyton túllicitálva a másikat az egyre szenzációsabb leletekkel. Marsh 1877-ben megtalálta egy addig ismeretlen, nagy méretű növényevő dino csontvázát, pontosabban annak töredékeit. Az őshüllőt Apatosaurusnak nevezte el – ez valójában az az állat, amire akkor gondolunk, ha a brontoszaurusz kifejezést halljuk.

Két évvel később Marsh új dinocsontvázot ásott ki a Sziklás-hegységben: hasonlított ugyan az Apatosaurusra, de sokkal nagyobb volt (mint utóbb kiderült, ez a normál méret, az először megtalált lelet egy nagyon fiatal példány maradványa volt), és valamennyire szintén hiányos, nem volt például feje. Illetve volt egy fej a lelőhelyen, egy Camarasaurusé, amit Marsh a lelethez tartozónak hitt. Így a csontváz már kellőképpen különbözött az előzőtől, hogy rá lehessen fogni: ez egy új faj. De még milyen új faj! Ez volt a legnagyobb dinoszaurusz-csontváz, amit addig találtak, és a legteljesebb is, hiszen a fején kívül (amit ugye más forrásból pótoltak) csak egy lába, illetve a farkának egy része hiányzott. Arra viszont alkalmas volt, hogy rekonstruálják, és múzeumban állítsák ki. Az újnak hitt fajt Marsh kissé szenzációhajhász módon Bruontosaurusnak, azaz mennydörgő gyíknak nevezte el. A hatalmas őslény hamar nagyon népszerű lett, korabeli scifik, ponyvaregények tucatjait ihlette meg, a név pedig végérvényesen beleégett a köztudatba.

Apatosaurus
Az Apatosaurus csontváza
Fotó: Print Collector / Europress / Getty

1903-ban aztán megjelent az első tanulmány arról, hogy az azóta megtalált új leletek tükrében a Brontosaurus valójában nem új faj, aztán lassan a paleontológia általánosan elfogadta, hogy az egész tévedés volt. Csakhogy eddigre a név olyan népszerű lett, és annyira összetapadt a hatalmas növényevővel, hogy nemhogy a köznyelvből, de az ismeretterjesztő könyvekből, az alapoktatástól a felsőoktatásig a tankönyvekből sem sikerült kiirtani, teljesen átvette az eredeti név, az Apatosaurus helyét.

Forrás: Index— Kiss Timea —