É R D E K E S S É G E K


Jaguár Templom


A "Temple of the Warriors" és a szomszédos "Temple of the Jaguar", az igen impozáns templomok komplex romjai. A fő díszítő jellemzője a Maya -Toltec művészet, amely a Chichén Itzá a legfőbb jellegzetessége.
A monumentális oszlopokon ott a tollas kígyó, a hatalmas fekvő emberi alak, Épülésük időrendi sorrendje, ma is vitatott, feltehetően "idegenek" segítségével készülhetett.


1  |  2  |  3  |  4  |  5  |  6  |  7  |  8  |  9  |  10  |  11  |  12  |  13  |  14  |  15

  A brontoszaurusz sosem létezett
  Élet és Tudomány   2014 szeptember 19 péntek - 10:12:14 | Kiss Timea


Ha az evolúciós elméletet végleg megcáfolná a tudomány, akkor megint elő kellene vennie más alternatívákat az élővilág, az emberiség kialakulásához. Az alapoktatástól kezdve a felsőoktatásig ezt tanítják és ezt fogadja el a tudományos világ. Ennek az elméletnek nagy része nincs bizonyítva, nagy része meg van cáfolva. A bizonyítások hitelessége is kétséges! Annak ellenére, hogy kiesett egy láncszem − esetleg a sokadik −, nem gond, az elmélet ekkora apróságtól nem változik, csupán a bizonyítások hitelessége romlik!

Brontoszaurusz
Brontoszaurusz
Fotó: Patricia Marroquin / Europress / Getty

Egy átlagos, nem dinoszauruszrajongó ember, aki már jó régen látta utoljára a Jurassic Park-filmeket, jó eséllyel két dinót ismer névről. Az egyik a hírhedt ragadozó Tyrannosaurus Rex, a másik a valaha volt legnagyobb szárazföldi állat, a hatalmas, hosszú nyakú növényevő, a Brontoszaurusz. Csakhogy Brontoszaurusz valójában nincs, nem is volt soha, csak egy paleontológus bő száz évvel ezelőtti „tévedése”(?), ami olyan népszerűvé vált, hogy végül felfalt egy másik dinoszauruszt.

Az 1800-as évek végét a paleontológia történetében úgy is nevezik, a dinoszaurusz-háború kora. Ez két amerikai őshüllő-kutató legendás vetélkedésére (sőt, a korabeli leírások szerint konkrét ellenségeskedésére) utal: O.C. Marsh, a Yale egyetem professzora és Edward D. Cope pár évtized alatt nagyjából 130 új fajt fedezett fel, folyton túllicitálva a másikat az egyre szenzációsabb leletekkel. Marsh 1877-ben megtalálta egy addig ismeretlen, nagy méretű növényevő dino csontvázát, pontosabban annak töredékeit. Az őshüllőt Apatosaurusnak nevezte el – ez valójában az az állat, amire akkor gondolunk, ha a brontoszaurusz kifejezést halljuk.

Két évvel később Marsh új dinocsontvázot ásott ki a Sziklás-hegységben: hasonlított ugyan az Apatosaurusra, de sokkal nagyobb volt (mint utóbb kiderült, ez a normál méret, az először megtalált lelet egy nagyon fiatal példány maradványa volt), és valamennyire szintén hiányos, nem volt például feje. Illetve volt egy fej a lelőhelyen, egy Camarasaurusé, amit Marsh a lelethez tartozónak hitt. Így a csontváz már kellőképpen különbözött az előzőtől, hogy rá lehessen fogni: ez egy új faj. De még milyen új faj! Ez volt a legnagyobb dinoszaurusz-csontváz, amit addig találtak, és a legteljesebb is, hiszen a fején kívül (amit ugye más forrásból pótoltak) csak egy lába, illetve a farkának egy része hiányzott. Arra viszont alkalmas volt, hogy rekonstruálják, és múzeumban állítsák ki. Az újnak hitt fajt Marsh kissé szenzációhajhász módon Bruontosaurusnak, azaz mennydörgő gyíknak nevezte el. A hatalmas őslény hamar nagyon népszerű lett, korabeli scifik, ponyvaregények tucatjait ihlette meg, a név pedig végérvényesen beleégett a köztudatba.

Apatosaurus
Az Apatosaurus csontváza
Fotó: Print Collector / Europress / Getty

1903-ban aztán megjelent az első tanulmány arról, hogy az azóta megtalált új leletek tükrében a Brontosaurus valójában nem új faj, aztán lassan a paleontológia általánosan elfogadta, hogy az egész tévedés volt. Csakhogy eddigre a név olyan népszerű lett, és annyira összetapadt a hatalmas növényevővel, hogy nemhogy a köznyelvből, de az ismeretterjesztő könyvekből, az alapoktatástól a felsőoktatásig a tankönyvekből sem sikerült kiirtani, teljesen átvette az eredeti név, az Apatosaurus helyét.

Forrás: Index— Kiss Timea —