É R D E K E S S É G E K


Világvége 2012?

A maják naptára 2012 december 21.-én ér véget. Az egyik lényeges erre vonatkozó tény, hogy nem a világnak, hanem a naptárnak lesz vége, egy több, mint ötezer éves ciklusnak. A másik lényeges dolog annak a megállapítása lenne, hol tartunk ma a maja naptárban?
Ha a naptár-reformokkal teletűzdelt múltunkat vesszük figyelembe, nem is tudjuk pontosan!


1  |  2  |  3  |  4  |  5  |  6  |  7  |  8  |  9  |  10  |  11  |  12  |  13  |  14  |  15

  Félmillió éves vésésnyomokat találtak
  A régmúlt rejtélyei   2014 december 15 hétfő - 19:30:00 | Kiss Timea


Egy antropológuscsoport ez év december 3.-án közölte a világgal, hogy félmillió éves, megkövesedett kagylóhéjakon találták meg az emberi tevékenység legősibb nyomait. A kagylóhéjba ugyanis több százezer éve valaki mintákat vésett. Ha ez beigazolódik, akkor átírjhatja az emberiség kialakulásával kapcsolatos történelemet.

Kép 1.

A kőbe vésett, cikkcakk alakú karcolás a kagylókkal együtt azt bizonyítja, hogy a héjakat korábban eszközként használták, csakhogy ez ellentmond a felegyenesedett ember (Homo erectus) egész történetének. A mostani leleteket is az indonéziai Jáva szigetén találták, ahol a Homo erectust is fölfedezték 1891-ben. A holland paleontológus, Eugene Dubois akkor úgy vélte, a kiásott koponya, fog és combcsontmaradványok egy olyan egyedtől származhatnak, ami az ember és a majom közötti hiányzó láncszem lehetett.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a Josephine Joordens vezette kutatócsoport XXI. századi technológiával vizsgálta meg a kagylókat, amiket a hollandiai Leiden Egyetemen tárolnak. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a héjak 430-540 ezer évesek lehetnek.

Kép 2.

Egy érdekes lyukat fedeztek fel a kagylón és kísérletetet végeztek ugyanolyan puhatestűeken, mi történik, ha ezen a helyen kilyukaszják a kagylót egy hegyes tűvel. Arról győződtek meg, hogy ilyenkor meggyengül a kagyló izomzata és könnyedén, törés, roncsolás nélkül fel lehet nyitni a kagylót.

Kép 3.

A kutatók elektronmikroszkóppal is megvizsgálták a kagylóhéjakat. Megállapították, hogy az egyiknek simára csiszolták az élét, ami arra utal, hogy a héjat szerszámként használhatták. Egy másik kagylón fura, cikkcakkos nyomokat találtak, mintha egy cápafoggal karcolták volna bele.

Hogy ez miért fontos? Mert ezek a nyomok legalább 300 ezer évvel öregebbek, mint az eddig ismert első emberi domborművek. Az egyszerű cikkcakkok a kagylóhéjon az emberiség történetének legősibb domborművei. Ugyanakkor fogalmunk sincs, miért csinált ilyet valaki félmillió évvel ezelőtt, és szeretnénk elzárkózni a spekulációtól.

Forrás: Index— Kiss Timea —