É R D E K E S S É G E K


Jaguár Templom


A "Temple of the Warriors" és a szomszédos "Temple of the Jaguar", az igen impozáns templomok komplex romjai. A fő díszítő jellemzője a Maya -Toltec művészet, amely a Chichén Itzá a legfőbb jellegzetessége.
A monumentális oszlopokon ott a tollas kígyó, a hatalmas fekvő emberi alak, Épülésük időrendi sorrendje, ma is vitatott, feltehetően "idegenek" segítségével készülhetett.


1  |  2  |  3  |  4  |  5  |  6  |  7  |  8  |  9  |  10  |  11  |  12  |  13  |  14  |  15

  Az egész őstörténetet átírhatja egy régészeti lelet
  Élet és Tudomány   2015 május 28 csütörtök - 19:55:55 | Kiss Timea


Egy régészcsoport a kenyai Turkana-tónál végzett feltárás során kiásta minden idők legöregebb kőszerszámát. A vizsgálatok alapján a kődarab, amit a régészek üllőnek gondolnak, legalább 3,3 millió éves, vagyis 700 000 évvel korábban készült, mint az eddig legöregebbnek hitt kőszerszám. A felfedezésről részletes tanulmány jelent meg a Nature-ben. Eszerint a korábban élt emberfajok, mint az Australopithecus afarensis vagy a Kenyanthropus platyops jóval fejlettebbek lehettek, mint ahogy eddig gondolták.

Kép 1.

A felfedezés jelentőségét a kutatók sem becsülik alá. Dr. Nick Taylor, a francia CNRS munkatársa szerint a most talált kőszerszám sokkal régebbi a korábban találtaknál, azt pedig egyenesen elképesztőnek tartja, hogy az új lelet tanúsága szerint az ember az eddig véltnél 700 000 évvel korábban válhatott eszközhasználóvá.

A Lomekwi 3 nevű feltárási területet a régészek véletlenül fedezték fel Kenyában, amikor egy rossz kanyar után eltévedtek, és eljutottak arra a helyre, ahol megtalálták az első ősi kőszerszámokat. Ez 2011-ben történt; egy évvel később már 149 kőszerszámot találtak, és a 2014-es feltárások közben további eszközök is előkerültek.

Az ásatások többnyire pattintott és csiszolt kőszerszámokat hoztak a felszínre. A most talált kőtömböt valószínűleg üllőként használták. A körülötte talált vulkáni hamu és az ásványi anyagok elemzése kimutatta, hogy a szerszám 3,3 millió éves lehet. Az eddig legöregebbnek hitt szerszámot a tanzániai Olduvai-szurdokban fedezték fel; ezek 2,6 millió évesek voltak.

Kép 2.
Sonia Harmand régész az ásatási területen, a Turkana-tó közelében

Paradigmaváltás az őstörténetben


A felfedezés átírhatja az eszközhasználó ember történetét. A tudomány eddig úgy vélte, a Homo habilis, az úgynevezett ügyes ember lehetett az első élőlény, aki szerszámokat használt, de ők 2,4-2,3 millió éve éltek a Földön, így valószínűtlen, hogy ők lettek volna az első szerszámkészítők. Ezt támasztják alá azok az Etiópiában felfedezett, 3,3 millió éves csontmaradványok is, amiken a régészek vágásnyomokat találtak.

Dr. Ignacio de la Torre, a University College London munkatársa szerint az új felfedezés mindent megváltoztat; a kutató az elmúlt 50 év legfontosabb felfedezésének nevezte a leletet. A felfedezés ugyanis arra utal, hogy már az Australopithecus is elég intelligens lehetett ahhoz, hogy kőeszközöket használjon, ehhez viszont olyan kognitív készségek és kézügyesség kell, amit eddig nem feltételeztek volna róluk.

Forrás: INDEX.HU — Hegyeshalmi Richárd— Kiss Timea —