É R D E K E S S É G E K


Dropa korongok

A korong kb. 23 cm átmérőjű, és 2 cm vastag. Pontosan a közepén egy tökéletesen kerek, 2 cm-es lyukkal, a felszínén pedig közepéből kiindulva, a karimáig finom spirál barázda volt belemarva, melytől a kő úgy nézett ki, mint egy idő előtti fonográf lemez. A lemez korát 10 000 és 12 000 év közé becsülték - még az egyiptomi nagy piramisnál is idősebbre. Ez fantasztikus felfedezés volt, de a csoda még megsokszorozódott. Összesen még 716 ilyen korong került elő. És mindegyik hihetetlen titkokat tartogat. A barázda, további vizsgálatok alapján, egyáltalán nem tűnt barázdának, hanem különös hieroglifák folyamatos vonala, vagyis egyfajta írás!


1  |  2  |  3  |  4  |  5  |  6  |  7  |  8  |  9  |  10  |  11  |  12  |  13  |  14  |  15

  NEM CSAK EGY, DE SOK UNIVERZUM LÉTEZIK, ÁLLÍTJA EGY GÖRÖG TUDÓS
  Csillagászat   2015 augusztus 28 péntek - 11:45:00 | Oltyán Edit


Ez a görög tudós egészen pontosan azt állítja, hogy tíz az ötszázadikon számú világegyetem létezik, és hogy a jövőben lehetséges lesz ezeket az univerzumokat a laboratóriumban előállítani. Továbbá, hogy egyzerre tíz dimenzióban élünk, anélkül, hogy ezt észrevennénk!

Kép 01.
Ezek a hihetetlen ötletek a híres fizikus, Dr. Dimitris Nanopoulos, a Texasi Egyetem fizika professzora és az Athéni Akadémia tagja kutatócsoportjától származnak.

Az Athéni Hírügynökség szerint Nanopoulos professzor matematikai egyenletekre alapozva úgy becsüli, hogy lehetséges, hogy tíz az ötszázadikon számú univerzum is létezik. A szuperszimmetria és a szuperhúrelméletek alátámasztják ezt a becslést. Mindennek tetejében a mi 4 idő-tér dimenziónkon kívül még további hat vagy hét dimenzió létezik, amellyel kölcsönhatásban (kapcsolatban) állunk, és amelyek egy nagyon kicsi térbe vannak „belegyűrve”. Ez azt jelenti, hogy összesen 10-11 dimenzió létezik. „Tíz dimenziós világban élünk, csak nem vesszük észre” – mondja a tudós.

A multiverzum, vagy paralell univerzumok elméletének sok verziója létezik. Ezek közül az egyiket Nanopoulos professzor erősen támogatja, aki azt hangsúlyozza, hogy egy ilyen elméletnek csak akkor van jelentősége, ha kísérletben bebizonyításra kerülne, ez pedig a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) Nagy Hadronütköztető-gyűrűjével lenne lehetséges.

A görög fizikus az állítja, hogy a multiverzum minden világegyetemének (a miénket is beleértve) meglehetnek a saját külön fizikai törvényei, amelyek csak abban az világegyetemben érvényesek, míg a más világegyetemekben uralkodó törvények hihetetlenül eltérőek vagy éppen nagyon hasonlóak lehetnek, de ami mindenképpen közös: a gravitációjuk. Továbbá, az univerzumok keletkezésének folyamata végtelen, amely így semmissé teszi az idők kezdetének és végének fogalmát. Univerzumok mindig születnek, és a mi ősrobbanásunk csak egy volt az ebben a multiverzumban történt sok ősrobbanás közül.

A többi univerzum, vagy ún. „valóságbuborékok”, amelyekből egy multiverzum áll, valószínűleg nagyon közel vannak egymáshoz, de nem tudnak kommunikálni. Ennek ellenére nincs kizárva, hogy esetleg lehetőség van a világegyetemek közötti mozgásra. Minden univerzumot a világűr egy helyi mutációjaként kell elképzelni a saját maga alkotta egyedi törvényeivel.

Nanopoulos professzor még olyan sci-fi forgatókönyveket sem zár ki, amelyek azt feltételezik, hogy némely univerzum egy másik univerzum „hacker”-ének alkotása lehet. Megjegyezte, hogy ha a multiverzum elmélete bizonyítást nyer, akkor „megérthetjük az univerzumok létrehozásának mechanizmusát”, és annak ellenére, hogy ez vérlázítóan hangozhat, „valószínű, hogy a jövőben a laboratóriumban is létrehozhatunk majd egy univerzumot”.

Továbbá, állítása szerint azt az univerzumot, amelyben most élünk, a jövőben ismét létre lehet majd hozni, vagy esetleg már többször létezhetett is. Tudva lévő, hogy az az univerzum, amelyet mi látunk (a látható része), és amely 13,7 milliárd éves, mindössze a 4 %-a az összes anyagnak. A többi láthatatlan, 23%-ban „sötét anyag” és 73%-ban „sötét energia”. Csak a mi világegyetemünkben található galaxisok számát 100 milliárdra becsülik, és ezek mindegyikének van körülbelül 100 milliárd napja, melyek körül számos bolygó kering. Tehát ha megszorozzuk ezt a számot a lehetséges létező univerzumok számával, valóban helytálló lenne azt állítanunk, hogy egyedül vagyunk?

A multiverzum elméletével kapcsolatos filozófiai feltételezésekre válaszolva a professzor azt mondta, hogy azok az „új Megvilágosodásra” utalnak, amely új utakat nyitna az emberiség számára. Ugyanakkor visszautasította, hogy az emberi elmének korlátozott lenne a világegyetem valóságosságának érzékelésében, kivéve annak a tudás felhalmozásával kapcsolatos elkerülhetetlenül mennyiségi korlátait. Ugyanakkor egyetért más tudósok azon becsléseivel, hogy a Föld előbb vagy utóbb „nem fogja bírni” a problémákat, így fel kell készülnünk a más bolygókra való áttelepülésre.

Forrás: Szabadon ébredők— Oltyán Edit —