É R D E K E S S É G E K


Dropa korongok

A korong kb. 23 cm átmérőjű, és 2 cm vastag. Pontosan a közepén egy tökéletesen kerek, 2 cm-es lyukkal, a felszínén pedig közepéből kiindulva, a karimáig finom spirál barázda volt belemarva, melytől a kő úgy nézett ki, mint egy idő előtti fonográf lemez. A lemez korát 10 000 és 12 000 év közé becsülték - még az egyiptomi nagy piramisnál is idősebbre. Ez fantasztikus felfedezés volt, de a csoda még megsokszorozódott. Összesen még 716 ilyen korong került elő. És mindegyik hihetetlen titkokat tartogat. A barázda, további vizsgálatok alapján, egyáltalán nem tűnt barázdának, hanem különös hieroglifák folyamatos vonala, vagyis egyfajta írás!


1  |  2  |  3  |  4  |  5  |  6  |  7  |  8  |  9  |  10  |  11  |  12  |  13  |  14  |  15

  Megtalálták a "tizedik bolygót"!
  Csillagászat   2016 április 10 vasárnap - 15:30:00 | Kiss Timea


Egy csillagász csapat egy távoli, jeges világot fedezett fel, ami nagyobb a Plútónál. Amennyiben felfedezésük megkapja a bolygó minősítést, a csillagászok kénytelenek lesznek átírni a tankönyveket és a nebulók tudtukra adni, hogy tíz bolygó van a Naprendszerben. Természetesen, ha tizedik, akkor a Pluto is bolygó! Nem ez lenne az egyetlen ellentmondás a mai tudományok világában! A csillagász trió, akik szisztematikusan fésülik át a Naprendszer távoli zugait, egyelőre titokban tartják az általuk kiötlött nevet amit az égitest kaphat, ha a Nemzetközi Csillagász Szövetség megadja a minősítést a jelenleg 2003UB313 jelzéssel katalogizált objektumnak.

space

A valójában 2003 októberében észlelt égitest a legnagyobb a Neptunusz 1846-os felfedezése óta. Paramétereinek megerősítéséhez azonban további 15 hónap kellett, ezért csak most hozták napvilágra létezését. A felfedezés - ami még január 8-án történt meg - Michael Brown a Caltech, Chad Trujillo, a Hawaii-ban található Gemini Csillagvizsgáló és David Rabinowitz, a Yale Egyetem munkatársa nevéhez fűződik, akik a Mount Palomar 1,2 méteres Samuel Oschin távcsövét használták.

space

A NASA renderelt rajza a 10-ik bolygóról

A bolygó méretű objektum elliptikus pályán kering a Nap körül, egy kört 560 év alatt téve meg és körülbelül 45 fokos dőlésszöggel rendelkezik a Naprendszer nyolc bolygójának síkjához képest. Pályájának legtávolabbi pontja 97-szerese a Föld-Nap távolságnak, legközelebbi pontján viszont a Plútó pályáján belül halad el a Nap mellett, megközelítőleg 36 csillagászati egységre. Jelenleg ez a Naprendszer legtávolabbi ismert objektuma, a becslések szerint felszíni hőmérséklete 30 fokkal lehet az abszolút nulla felett. A felszíne elméletileg ugyanolyan, mint a Plútóé, sőt méretében sem sokban különbözik, az igazi eltérés abból adódik, hogy jelenleg sokkal messzebb van, mint a Plútó. A csillagászok szerint az égitest most oly távol van, hogy a felszínéről a Nap mindössze egy gombostűfejnyi pontnak látszana. A metán által uralt égitest 2683 kilométer átmérőjű, míg a Plútó 2240 kilométerrel büszkélkedhet. Az égitest méretét fényességéből határozták meg. Az objektum a Kuiper-öv tagja, melyet a Jupiter és a Szaturnusz gravitációs kölcsönhatásai nagyban befolyásolnak ezért elképzelhető, hogy ezekből az objektumokból a belső Naprendszerbe is besodródhat egy-egy.

space

A 2003UB313 a Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópján át

A felfedezés egész biztosan újra kirobbantja a bolygó minősítés körüli vitákat. A felfedezők szerint a méretből kell kiindulni, így bármi, ami nagyobb a Plútónál megkaphatja a bolygó minősítést, miközben sokak szerint a Plútó sem nevezhető bolygónak, csupán egy méretes Kuiper-öv objektumnak. Mindenesetre még körülbelül 280 évet kell várnunk, hogy olyan közelségbe kerüljön, mint a kilencedik bolygó.

Forrás: SG.HU— Kiss Timea —