É R D E K E S S É G E K


Az Egyiptomi Szfinx


73 méter hosszú, 20 méter magas, egy mély gödörben fekszik és hiányzik az orra ? ezek a legjellemzőbb tulajdonságai a gízai Nagy Szfinxnek, a világ talán legrégibb szobrának. Méltóságteljes oroszlánt formáz, feje az egyiptomi fáraókat idézi a csíkozott, redőzött fejkendővel, melynek elülső két szárnya viselőjének mellkasára hullik. Ez az ún. nemesz. Kit ábrázol? Mi célból? Mikor keletkezett?


1  |  2  |  3  |  4  |  5  |  6  |  7  |  8  |  9  |  10  |  11  |  12  |  13  |  14  |  15

  Halikarnasszoszi mauzóleum
  Az Ókor titkai   2009 augusztus 20 csütörtök - 09:24:05 | Parson


Mauszólosz királyi helytartó síremléke a kis-ázsiai Halikarnasszoszban. Az épület a mauzóleum nevet a király Mauszólosz után kapta. Mauszólosz Kária uralkodója volt, Kária pedig i. e. 377 - 353-ig a Perzsa Birodalom részét képezte. A tartomány fővárosa Halikarnasszosz volt, amely a mai Törökország területén található és Bodrum a neve.

A Helikarnassziszi Mausoleum Mauszólosz apját követte a trónon, mint a perzsa király tartományi kormányzója, de uralkodása megkezdése után hamarosan független király lett.A helytartó a testvérét, Artemisziát vette feleségül. Elhatározta, hogy síremléket készíttet maga és felesége számára. Olyan síremléket szeretett volna, amely halála után sokáig emlékezteti a világot a hatalmára. A Helikarnassziszi MausoleumA király még a síremlék elkészülte előtt, i. e. 351-ben meghalt, így felesége, Artemiszia irányította a munkát, de az építkezés közben maga is meghalt, s így az épület mindkettejük síremléke lett. A mauzóleum leírását Idősebb Plinius tartotta fenn, de az általa adott kép a pontos rekonstrukcióhoz elégtelen.A királyi pár hamvai aranyurnában a sírkamrában voltak, amelyet kőoroszlánok őriztek. A kőoroszlánok egyike ma is megtaláható a British Múzeumban.

A magas pódiumon álló, görög templomszerű sírépületet 36 ión oszlop vette körül, teteje piramisszerű volt, s csúcsát - 43 m-re a föld felszíne felett - márvány négyesfogat díszítette. Építésze Szatürosz és Pütheosz volt, ez utóbbi készítette a négyesfogatot is. Az épület egyéb szobordíszeinek mestereként az ókori hagyomány Szkopaszt, Brüaxiszt, Timotheoszt és Leókharészt nevezi meg.

A Helikarnassziszi MausoleumA 16. században lerombolt mauzóleum újabb kori ásatásai során előkerültek egy amazonharcot ábrázoló fríz töredékei, továbbá egy kentaurharcot és egy kocsiversenyt megjelenítő fríz néhány töredéke, ezek az i. e. 4. század görög szobrászatának jelentős emlékei (ma a londoni British Museumban).

E maradványokat megkísérelték stílusuk alapján a hagyományban említett mesterek közt elosztani, ám sem ez, sem az épület pontos rekonstrukciója eddig nem sikerült.

Szerkesztette: Másenka