É R D E K E S S É G E K


Nasca vonalak


A vonalakat a Peru délnyugati részén levő sivatagos területen a mintegy 1500-2000 éve, az inka hódítást megelőzően i.e. 100-600 között ott virágzó Nazca-kultúra népessége hozta létre. A mintázatokat úgy, "vésték" a felszínbe, hogy a vonalak mentén a mélyebben fekvő könnyebb homokrétegről eltávolították a ránehezedő felső, kavicsos réteget. A változatos minták - az úgynevezett geoglifák - madarakat és emlősöket - kolibrit, majmot, embert, geometriai alakzatokat - spirálisokat, háromszögeket, trapezoidokat, párhuzamos vonalakat - ábrázolnak. A hatalmas méretű, részletesen kidolgozott geoglifák Limától mintegy 400 kilométerre délre, csaknem 2 kilométer hosszan nyúlnak el a Rio Grande de Nasca folyó vízgyűjtő medencéjébe. Egyes rajzok mérete meghaladja még a 275 métert, többségük csak a levegőből látszik. A kutatók első feltételezése, hogy ezek az indiánok már évszázadokkal ezelőtt képesek voltak repülni?! ... hiszen a Földről nem lehetett ezen rajzokat elkészíteni.


1  |  2  |  3  |  4  |  5  |  6  |  7  |  8  |  9  |  10  |  11  |  12  |  13  |  14  |  15

  A MÁGORI DOMB
  A régmúlt rejtélyei   2014 január 30 csütörtök - 22:00:00 | Oltyán Edit


Falvakat találtak a titokzatos magyar domb belsejében. A Körös vidékén Vésztő határában van az Alföld egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye, emlékhelye a Mágori-domb, a Sebes-Körös egyik, galériaerdővel kísért holtága mentén. A dombon egykor a Csolt-nemzetség monostora állt kéttornyú nagy apátsági templommal, kerengős kolostorral, amelyet feltehetően bencés szerzetesek laktak. Feltehetően, mert nincs biztos adat arról, hogy milyen szerzetesrendhez tartoztak.

A korabeli domb
Corvus-Kora Róbert festményén
A domb madártávlatból
Falrészlet a domb leletei közöttÚt a Mágori-domb felé

Valaminek kellett ott lennie


Az 1960-as évek végéig nem kutatták, legfeljebb a helyi múzeumok munkatársai gyanakodtak rá, hogy valaminek kellett ott lennie, ha az 1930-as évek óta minden komolyabb földmunkánál különféle korokból származó leleteket forgattak ki a földből a munkások. Az első próbaásatásra aztán 1968-ban került sor, és egy középkori temető került a felszínre. Két esztendő múltán találták meg a dombtetőn épített monostor első nyomait.

A Csolt nemzetség alapította monostor nyolc éven át tartó feltárása közben kiderült, hogy alatta bronzkori település búvik meg, az alatt pedig még régebbi kultúrrétegek. Összességében tehát az egész Mágori-domb emberkéz műve, egymást követő népek, nemzedékek telepedtek le újra meg újra a Sebes-Körös erdős-vizes vidékén, és választották otthonuknak a mind magasabb száraz területet.

Az egyiptomi piramisokkal egyidős leletek


Az első telepesek még az újkőkorban — i. e. 3500-2600 között, tehát az Egyiptomi Óbirodalommal egy időben — érkeztek a helyszínre. E terület akkoriban még csak két méter magas volt, azaz a folyó vize már nem érte el, csak körülfutotta a legmagasabb állásnál is. Az első letelepedőket újabb és újabb népek követték.

Ittlétük eredményeképpen nőtt hét métert a domb, kilenc építési periódus alatt, melynek minden egyes rétegét a megelőző falu elegyengetett omladékára építették. A legtöbb letelepülő földművelő volt, kőből és csontokból készült szerszámokkal művelte a talajt - és emellett persze halászott, pákászott, gyűjtögetett, vadászott is a környéken.

A pogányok székhelye volt


A honfoglaló magyarok, mint mindenki, aki itt élt előttük, hamarosan használatba vették a kínálkozó dombot. Nem tudni, hogy kik települtek le itt először, az viszont már biztos, hogy a 10. században ez a táj a nyugati kereszténység felvétele és a feudális függelmi viszonyok ellen tiltakozó pogánylázadást vezérlő Vata nemzetségének volt a birtoka. Vata rokonsága sokáig birtokolta ezt a szállásterületet, és közülük vette eredetét az a Csolt nemzetség is, amelyik a Mágori-domb tetején több templomot és egy monostort épített.

Az első templomuk bizánci rítust követő, valószínűleg freskókkal díszített építmény volt, és a pogánylázadás során ment tönkre. Helyébe új, immár latin rítusú egyház került, melyet több ízben is át-, illetve újraépítettek, növeltek. A legnagyobb már kifejezetten impozáns méretű lehetett: három hajója volt, hosszát 30, szélességét majdnem 13 méternek mutatta meg a Juhász Irén régész vezette ásatás. Ettől a nagy templomtól délre épült fel, valószínűleg a 12. század végén, román stílusban, a monostor U alakú épületcsoportja.

Romok a föld mélyén
Csontok a leletek közöttAz egykori bazilika részlete

Forrás: Femina— Oltyán Edit —




Hírkategóriák