Légy üdvözölve kedves olvasó!


Szerintem nagyon sokan láttak már olyan szerkezetet, amelyiket nem az ember alkotta. Több oka is van annak, hogy ezt nem lehet igazolni. Az emberek nagy része nem akkor találkozik vele, amikor fel van arra készülve, hogy megörökítse a látványt.

Az elmondásokból, a kézzelfogható bizonyítékokból van annyi, hogy nem kell külön bizonygatni azoknak, akik nem elfogultan szemlélik a világot. Egymással csak azért beszélünk róla, hogy többet tudjunk meg az idegenekről, ha ugyan ők az idegenek, avagy ők idegenek. Komor sötét hegyekAz emberek nagyrészének bizonyos korlátok között mozog a világképe. A vak embernek nem tudom elmagyarázni, mi az érzelmi külömbség a sötét, mélybíbor színű, viharos felhőkkel tarkított ég, hófödte ködös hegycsúcsok és a napsütéstől szikrázó távoli zöld erdők, mezők, csillogó csörgedező patakok, vidáman repkedő madarak látványa között. Csillogó erdei patakÉn az ablak üvegén keresztül is érzem. Hogyan tudnám neki ezt bemutatni? Hogyan tudnám vele elhitetni, hogy nem túlburjázó fantáziám szülte a virágos rét tarkaságát.

Ő nem fog hinni nekem, esetleg elfogad engem olyannak, amilyen vagyok. Valahol érzi, jó lenne ha találkozna a szivárvánnyal, de mi neki a bizonyíték arra, hogy ilyen egyáltalán van? Sok vak ember ezt elhiszi, de főleg azok, akiket erre rászokattak már születésük óta. Azok a vakok, akik majd csak felnőtt korukban kezdenek olyanokkal találkozni, akik látták már a fényt, nem fognak hinni! Ők az iskolában azt tanulták, hogy mindenütt sötétség uralkodik. Mindenki, ki mást mond, hazudik. Lesz majd talán néhány, aki nem akarja máglyára vetni a festőket, de kevesen lesznek. Mindig ott fog bújkálni bennük is a kétely, naponta kellene bizonyítani, hogy nappal világos van, de hogyan, hiszen nem is tudja, el sem hiszi, hogy ő vak?

— Parson —


Csór időjárása